Zóra és a rakoncátlan úthenger

Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

Zóra és a rakoncátlan úthenger

Zóra egy csodaszép és nagyon okos kislány. Igazi vagány. Csupán 2 éves, de már határozott elképzelése van a dolgokról. Például söröskorsóból issza a teát, mert az úgy jó. A kedvenc szava a „NEM”, de csak akkor, ha ő mondja.
Nagyon szeret enni, főleg étteremben. Tudja, hogy az étlapról választunk ennivalót, ha vannak képek, ki is választja, amit enni szeretne. A kedvenc étele a steak libamájjal.
Nagyon kíváncsi, minden érdekli, de idegenekkel szemben bizalmatlan. Szereti az állatokat, főleg a kutyákat.

Pénteken délelőtt éppen a konyhában takarított, - merthogy ő takarítani is szeret, amikor kiabálást hallott. Kintről jött a hang.

- Ki lehet az és mit kiabál? - kérdezte izgatottan. - Mindjárt megnézzük, csak előbb megiszom a tejeskávém. Ugye, az még belefér? - kérdezte Anya. - Nem! - felelte határozottan Zóra. - Valahogy sejtettem! - nevetett Anya.

Amikor a ház elé értek, nagyon meglepődtek. Egy egész gyereksereg várt ott rájuk.

- Nahát! Hogyhogy mindenki itt van? - kérdezte Zóra.
- Azért jöttünk, hogy megkérjünk, beszélj az úthengerrel. - mondták egyszerre a gyerekek.
- Nem! - nevetett Zóra.
- Zorcsi, légyszi! - kérte Anya.
- Na, nem bánom. Milyen úthengerrel?
- Sárga.
- De hol van?
- A játszótéren.
- Mit csinál?
- Folyton kilapítja a várat, amit építünk. Te még sosem láttad?
- Nem, de majd én megnevelem!
- Tudtuk, hogy rád számíthatunk! - örültek a gyerekek.

Bizony, tényleg ott volt az a bizonyos sárga úthenger a játszótéren. A homokozóban álldogált. Mivel nem volt túlságosan nagy és félelmetes, Zóra megszólította.

- Szia, Zóra vagyok. Gyere ki a homokozóból!
- Nem! - jött a megdöbbentő válasz.
- Mi az, hogy nem? - kiáltotta Zóra.
- Az a kedvenc szavam. - felelte az úthenger.
- De jó, nekem is! - örült Zóra.
- Ebben az esetben megengedem, hogy beülj a vezetőülésbe. - mondta kedvesen az úthenger.
- Megyek is, aztán szépen mindent megbeszélünk.

Anya nem aggódott, mert ez a sárga úthenger éppen akkora volt, hogy Zóra kényelmesen belefért. Egyáltalán nem tűnt gonosznak, csak egy kicsit neveletlennek. Persze azért nem ment túl messzire tőlük.

- Miért rombolod le mindig a várakat, amit a gyerekek építenek? - kérdezte Zóra.
- Mert úthenger vagyok. Az úthenger pedig elsimítja a dolgokat.
- Akkor én is úthenger vagyok, mert éppen most próbálom elsimítani a galibát, amit okoztál! - nevetett Zóra.
- Miféle galibát? - csodálkozott az úthenger.
- Nem tudod?
- Nem.
- A gyerek azért építik a várakat, hogy örüljenek neki. Minél magasabb, annál büszkébbek magukra! - magyarázta Zóra.
- Én is büszke vagyok, ha egy nagy dombot kisimítok. - mondta büszkén az úthenger.

Zóra látta, hogy nem fogja tudni meggyőzni a kis sárga rosszaságot, ezért taktikát váltott.

- Tudod mit? Menjünk ki a homokozóból és várjuk meg, amíg a gyerekek jó sok várat építenek! - mondta lelkesen.
- És addig mi mit csinálunk?
- Megyünk pár kört a környéken, aztán iszunk egy teát valahol, ahol söröskorsóban adják, mert én úgy szeretem.
- Jól hangzik. Aztán majd később visszajövünk? - kérdezte az úthenger.
- Bizony! De csak akkor, ha már mindenki hazament és itt hagyta a várát. Addig egy szót se senkinek!
- És ha nem látják a gyerekek, akkor ledönthetem az összes várat?
- Persze, de csak ha itt ülhetek addig!
- Megegyeztünk! - kiáltotta boldogan az úthenger.

Zóra teázik az úthengerrel.

A gyerekek nagyon örültek, amikor látták, hogy Zórának sikerült rávennie az úthengert, hogy kijöjjön a homokozóból. Sok szép várat építettek, így boldogan mentek haza. Az úthenger is boldog volt, mert simíthatott anélkül, hogy megbántotta volna a gyerekeket, és még egy barátra is talált, aki megérti a természetét.

Zóra egész úton hazafelé arról ábrándozott, milyen izgalmasat csinálnak majd legközelebb az úthengerrel. Anya kedves hangja törte meg a csendet.

- Igazán jó napunk volt ma! Nagyon büszke vagyok rád! Ha Apa hazajött, elmegyünk az étterembe és eszünk valami finomat, jó?
- Ha steak lesz, libamájjal, nem mondok nemet! - nevetett Zóra.