Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

Reni, a legkiválóbb súgó

Ma Reniről mesélek nektek, aki egy nagyszerű lány. Szeret kirakózni, memóriajátékozni, odavan a musicalért, és szívesen segít Zsuzsának csoki krémes piskótát sütni, hogy meglepjék vele Apát.

Vasárnap délelőtt éppen a szemüvegét tisztogatta, amikor az üvegében megpillantott két parányi alakot, akik az asztalán álldogáltak.

- Sziasztok! Kik vagytok, és hogy kerültök ide? - kérdezte csodálkozva
- Szia, Reni! Már vártuk, hogy észrevegyél minket. Én Viola vagyok, ő pedig itt Abigél.
- Ti tudjátok a nevemet? Talán ismertek engem? - ámult Reni
- Bizony! Sokszor szoktuk nézni az embereket, és hallgatni a gondolataikat. - mondta Abigél
- Miért vagytok ilyen picik? - kérdezte Reni
- Azért, mert nem akarjuk, hogy mindenki lásson minket. Csak az, akit kiválasztunk. - magyarázta Viola
- Tündérek vagytok? - kérdezte izgatottan Reni
- De azok ám! - felelték egyszerre a lányok
- Azt a! És mi járatban vagytok nálam?
- Azért jöttünk, mert a segítségedre lenne szükségünk. - mondta Abigél
- Tényleg? Vajon miben tudnék én segíteni nektek? - kérdezte meglepetten Reni
- Az van, hogy holnap fellépünk a Vígszínházban, de én sehogy se tudom megjegyezni a szövegemet. - sopánkodott Viola
- Hogyhogy? Ha a Vígszínházban lépsz fel, nem lehetsz kezdő! - csodálkozott Reni
- Mi akkor lépünk fel, amikor az emberek már elmentek a színházból, és kialudtak a fények. Mi egymásnak játszunk. Tündéreknek, manóknak, varázslóknak és csupa olyan lénynek, akikről az emberek azt hiszik, hogy csak a mesében léteznek. - mesélte Abigél
- Ó, de izgalmas! Mit adtok elő? - kérdezte izgatottan Reni
- Egy musicalt. - felelte Viola
- Szuper! Nagyon szeretem a musicalt, meg a színházat is úgy egyáltalán. Ami azt illeti, velem szerencsétek van, mert nagyon jó a memóriám, ha dalszövegekről, memória játékról, vagy olyasmiről van szó, ami igazán érdekel. Elég könnyen megjegyzek dolgokat. - mondta büszkén Reni.
- Bizony, nem véletlenül téged választottunk. - mosolygott Abigél
- Mi a musical címe? - érdeklődött Reni
- A padlás. - felelte Viola
- Ó! Az nagyon jó! Szinte kívülről fújom az egészet! - örvendezett Reni
- Hát ez remek! - ujjongott Viola
- Ki leszel? - kérdezte Reni
- Mamóka, aki mindent tud az emberekről.
- Bizony, és nagyon finom szilvás gombócot tud készíteni. - mosolygott Reni
- Én Süni leszek, a lány, aki hegedülni tanul. - szólt Abigél.
- Igen, és aki szerintem teljesen odavan a Rádiósért. - tette hozzá Reni
- Te aztán tényleg jól ismered ezt a mesés musicalt. - dicsérte meg Viola
- Kérdezhetek valamit? - szólt Reni
- Hát persze! - vágták rá a tündérek
- Hogyhogy nem a súgó segít? Vagy talán ügyetlen?
- Tudod, a súgónknak most begyulladt a torka, mert túl sok fagyit evett, és nincs, aki helyettesítse, viszont semmiképp sem szeretnénk lemondani az előadást. - mesélte Viola
- Hát igen, mert ott lesz a te hős lovagod is! - rikkantott Abigél
- Jól van, na! Azért nem kell világgá kürtölni. - mondta szégyellősen Viola, és fülig pirult közben.
- Semmi baj! Én is szeretem, ha elégedettek velem. Nincs abban semmi rossz, szívesen segítek, leszek a súgó. - mondta kedvesen Reni
- Remek! Akkor indulhatunk is! - mondta lelkesen Abigél
- Indulni? Hová? - csodálkozott Reni
- Csak ide a rétre. Ott szoktunk próbálni. Igazán nincs messze. - felelte Viola
- Nem maradhatnánk inkább itt? A szüleim nélkül szinte sehová sem megyek, és különben is kerekesszékben ülök. - mondta Reni határozottan
- Menni nem is kell sehova. Repülni fogunk! - vágta rá Abigél
- Repülni? Hogyan? - hökkent meg Reni
- Egyszerűen csak tündérport szórunk rád, meg a székedre, megfogjuk hátul, és már repülünk is. - magyarázta Viola
- Ez most komoly? - örült Reni
- Persze! - vágták rá a lányok
- De elbírtok majd? - aggódott Reni
- Hogyne! Jó sok tündérpor van nálunk, és tényleg nem megyünk messzire. - nyugtatta meg Abigél.
- Hát, erre kíváncsi leszek! - mondta Reni
- Akkor indulhatunk? - kérdezte Viola
- Hol megyünk ki? - érdeklődött Reni
- Az ablakon! - felelte Abigél
- Na, nem bánom! Akkor „járd el a táncot, utána repülünk!” - felelte frappánsan Reni
- Tudom ám, hogy ez A padlásból van! - mondta büszkén Viola
- Látod, mégse vagy olyan reménytelen eset. - nevetett Reni

Reni és a tündérek egyáltalán nem keltettek feltűnést, ahogy az égen repültek, mert minden ember az okos telefonjával volt elfoglalva, senki sem nézett az fel. Pedig, ha legalább egy percre figyeltek volna, csodás látványban lett volna részük. No, de legyen ez az ő bajuk.
Reni, Abigél és Viola nagyon élvezte a repülést, és remekül elbeszélgettek, amikor éppen nem kacarásztak.

- Csak mi hárman leszünk a próbán? - érdeklődött Reni
- Nem. Ott lesznek a többiek is. Az összes tündér, aki fellép holnap. - felelte Viola
- Izgulsz? - kérdezte Abigél
- Hát, igen, egy kicsit. Szégyellős vagyok, és nem tudom, mit szólnak majd hozzám a többiek. Mégiscsak új környezet, új ismerősök. - magyarázta Reni
- Egyet se félj! A tündérek nagyon fognak örülni neked. Hát még, ha meghallják, hogy musical szakértő vagy és a kisujjadban van A padlás! El fognak ájulni! - nyugtatta meg Abigél
- A hős lovagod is ott lesz a próbán, Viola? - kérdezte Reni
- Ő nem. Csak a színházba jön holnap az előadásra.
- Azért, hogy ne derüljön ki, hogy még nem tudod a szöveged?
- Á, nem azért. Tudod, ő is kerekesszékes, mint te, és az anyukája most nem ér rá elhozni. Persze az se baj, ha nem látja, hogy ügyetlenkedem itt a próbán. - mondta Viola
- Nahát! Még sosem hallottam kerekesszékes tündérről! - hökkent meg Reni
- Na, igen. Őt még egy ember se látta, mert senki sem hitte, hogy létezik. Te leszel az első, aki láthatod. Attilának hívják. Kedves, udvarias, a hölgyekkel előzékeny és nagyon jó matekból. Egyetlen hibája, hogy foci őrült, de ezt elnézem neki. - mesélte Viola
- Jóképű? - érdeklődött Reni
- Vörös hajú, szeplős és nagyon kedves arca van. Majd meglátod holnap.
- Na, megjöttünk! Vége a trécselésnek fiúk-lányok, kezdődjön a próba! - kiáltotta Abigél.

Reni

Valóban nagy szeretettel fogadták a tündérek újdonsült súgójukat. Remekül sikerült a próba. Viola sokkal többet megjegyzett a szövegéből, mint ahogy gondolta.

- Nagyon ügyesek voltatok Mindannyian. Minden rendben lesz az előadáson. Ha valami mégse jut eszetekbe, majd súgok! - dicsérte meg a tündéreket Reni

- Köszönjük szépen a kedvességed. Örülünk, hogy elrepültél hozzánk. Nagyon várjuk a holnapot. - felelték a tündérek
- Ideje indulnunk, hogy még sötétedés előtt hazaérjünk Renivel. - szólt Abigél.
- Rendben. Akkor, sziasztok! Feküdjetek le korán, hogy kipihentek legyetek a nagy napon. - mondta Reni

5 perc sem telt bele, és már újra a szobában voltak, ahonnan elindultak.

- Pillanatok alatt hazarepítettetek lányok. Mindent köszönök. Viola, bízz jobban magadban. Igazán tehetséges vagy, csak el kell hinned végre! - mondta kedvesen Reni
- Köszönöm, majd igyekszem! Holnap találkozunk! - felelte Viola
- Bizony! Neked is nagyon örültem te kis cserfes Abigél. Ugye, jó sok tündérport hozol holnap is, hogy biztosan elég legyen a Vígszínházig és vissza?
- Ne félj, amíg engem látsz! - kacsintott Abigél, majd Violával együtt elrepült.