Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

Amíg a gitár szól

Egy szép hétfő reggel Mara éppen Noémire gondolt, amikor megcsörrent a telefonja.

- Szia, Anya! Képzeld ma hallottam, hogy nyílt egy ovi a Nagyerdei Kultúrparkban! Nincs kedvetek eljönni Apával? Szerintem tetszene nektek és sokkal jobb móka lenne filmen bemutatni, mint csak simán írni róla egy cikket.
- Állatóvoda?
- Igen.
- De jó!
- Vidámpark is van.
- Hurrá! Akkor most azonnal Debrecenbe kéne menni?
- Igen. Én már itt vagyok a stábommal, így biztosan minden elkészül, mire ideértek.
- Jó. Tulajdonképpen nincs is olyan messze.
- Köszönöm, akkor várlak titeket.
- Biciklivel megyünk. Repülünk!

228 km biciklin bizony embert próbáló lehet, de Poór Marának és Zalavári Bélának meg se kottyan ez a távolság!

- Légvonalban csak 171 km. Megnéztem az interneten.
- Szuper, akkor hozom a tandemet, meg a gitáromat!

Mara és Béla egyáltalán nem keltettek feltűnést, ahogy az égen repültek a tandemkerékpárral, mert minden ember az okostelefonjával volt elfoglalva. Pokémonok után kutattak. Pedig, ha legalább egy percre figyeltek volna, varázslatos látványban lett volna részük, és persze nem ment volna minden második ember a villanyoszlopnak. No, de legyen ez az ő bajuk. Béla nagyon nagy kedvvel gitározott, ezért villámgyorsan repültek. Amikor az oviba értek, nagy volt a lárma. Éppen a következő heti ebéd kívánságokat beszélték meg.

- Én nem kérek tejet, mert nem tudom megemészteni. - mondta a süni.
- Én se! - kiáltotta a cica.
- Én nyerskosztos vagyok, mert az a legjobb! - mondta büszkén a kiskutya.
- Én is! - vágta rá a cica és a kutyára öltötte a nyelvét.
- Unom már a répát, jó lenne egy kis salátával feldobni az étrendemet. - nyújtotta be az igényét a nyuszi.
- Én nem unom a banánt! - rikkantotta a majom.

Állatovi

Annyira belemerültek a kívánságaikba, hogy észre sem vették, hogy Mara és Béla leült közéjük, mégsem ijedtek meg, amikor Béla egy alkalmas pillanatban bekapcsolódott a beszélgetésbe.

- Jó lenne megkérdezni a halat is, hogy mit szeretne. Nem gondoljátok? - kérdezte.
- De, csakhogy úgysem értenénk, mit válaszol, elvégre nem tud beszélni, és csak tátog. - felelte a bagoly.
- Azért én tennék egy próbát. Ki tudja, talán még meg is szólal! - kacsintott Mara.

A hal boldog volt, hogy, valaki az ő kívánságát is fontosnak tartja, hogy izgatottan csapkodni kezdett a farkával. Olyan erősen, hogy nemcsak a padló, de még a plafon is vizes lett.

- Én már nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog -e beszélni a hal. - mondta a bagoly.
- Én meg arra, hogy mit fog mondani. - vágta rá a nyuszi.
- Én meg feltörlöm ezt a tócsát, mielőtt még valaki hasra esik. - tette hozzá a mosómedve.
- Na, halacska, mi a kívánságod? - kérdezte Mara.

Amikor a hal meghallotta Mara hihetetlenül kedves hangját, tátva maradt a szája. A bagoly már épp mondani készült, hogy „ugye megmondtam”, ám a hal egyszer csak megszólalt.

- Örülök, hogy jöttél varázslónéni!
- Húú! - mondta a bagoly.
- Pszt! Most a hal beszél! - intette le a nyuszi.
- Én nagyon elégedett vagyok a haleledellel, amit kapok. - mondta szerényen.
- De csak van valami, amit nagyon szeretnél! Mondd el hát! - biztatta Mara.
- Mondhatnám, hogy menjünk vízi vidámparkba, de inkább valami fontosabbat kérek. Jó lenne, ha csak 1 napig mindenki más szemmel látná a világot.
- Szerintem nagyon szép a szemed, ne akarj másikat. Én tuti nem akarok más szemet! - mondta a tyúk.
- Nem úgy más, hogy másik, te oktondi! - nevette ki a cica.
- Nem szép dolog kinevetni valakit csak azért, mert keveset tud! - dorgálta meg a bagoly.
- Jó, tudom, nem lehet mindenki macska. Bocsánat, mindig elfelejtem.
- Más szemével látni a világot azt jelenti, hogy beleképzeled magad a helyébe. - magyarázta a hal.
- Ja, már értem. Ugyanaz marad a szemed, csak kicsit jobban látsz vele. - mondta lelkesen a tyúk.
- Valami olyasmi. - mosolygott Mara.
- A fontos dolgokat veszed észre. Nem is a szemeddel nézel, hanem a szíveddel.
- Ó, de belejöttél a beszédbe, igaz, jó sokáig hallgattál. Mondanál egy példát, hogy mindenki megértse? - szólta bagoly.
- Itt van például Gizella, a konyhás néni. Fiatalon kecsesen mozgó gazella volt, de eljárt felette az idő. Nagyon nehezen jár már, sokat fáj a lába meg a dereka, és mégis minden héten elmegy a piacra és bevásárol nekünk, hogy mindenből a legjobbat kapjuk. Én már rég észrevettem, hogy nincs jól, csak nem tudtam szólni.
- A csudába! Tényleg nagyon el voltunk foglalva saját magunkkal, de szerencsére még nem késő. Egy csomó időnk lesz megtanulni odafigyelni másokra, elvégre még csak gyerekek vagyunk. - mondta a bagoly.
- Beszéljük meg, hogy melyik nap ki megy segíteni Gizella néninek cipelni a csomagokat. - mondta a mosómedve.
- Szívesen adok pár tanácsot, úgyis éppen szociális munkásnak tanulok. - mondta kedvesen Mara.
- Az micsoda?
- A szociális munkás olyanoknak segít, akik nehéz helyzetben vannak. Öregek vagy betegek, vagy valami más miatt van szükségük segítségre.
- Aha, akkor ott lehet megtanulni azt is, hogyan kell a szívünkkel látni a szemünk helyett. Azt hiszem, mi állati jó kis szociális munkások leszünk. Hála neked, kedves varázslónéni. - mondta kedvesen a tyúk.
- Igazán semmiség. A halacskáé az érdem. - mosolygott Mara.
- Igen, de ha te nem jössz, akkor sosem derül ki, mi van a kis buksimban. Neked köszönhetem, hogy végre nem a levegőbe beszélek. - lelkendezett a hal.
- Az, hogy itt lehettem, igazi csapatmunka eredménye. Noémi a lányom szólt, hogy jöjjünk, az apukája Béla, folyamatosan gitározott, hogy minél előbb ideérjünk.
- Miért, hogy jöttek?
- Repültünk egy tandemkerékpáron.
- Tudom, mi az a tandem. 2 bicikli van egymás mögött és nem kell mindkét embernek tekerni a pedált, így aki hátul ül, az pihenhet. - magyarázta a bagoly.
- Kivéve, ha repülő tandemmel utazol. Ott ugyanis barátocskám nincs lazsálás. Addig maradtok a levegőben, amíg a gitár szól! - mondta büszkén Béla.
- Húú! - ámult a bagoly.
- És nem féltél, hogy leestek? - kérdezte a nyuszi.
- Béla 50 millió éve a társam jóban-rosszban. Mindenben számíthatok rá, teljesen megbízom benne! - mondta kedvesen Mara.
- Akkor bizony jó kell választani, ha repülni akarunk, ha nem. - vonta le a tanulságot a tyúk.
- Jót tesz neked ez az ovi, egészen kikupálódtál. - dicsérte meg a macska, a maga kedves módján.
- Lassan ideje indulnunk. Még sötétedés előtt haza szeretnénk érni.
- Találkozunk még?
- Persze, biztos, hogy járunk még erre. Majd küldök egy másolatot a filmből, amit Noémi készített a mai napról.
- Benne leszünk a tévében? - ámult a hal.
- Sőt, szerintem az egész világ büszke lesz rátok és az emberek rólatok vesznek majd példát!
- Hú! - mondta a bagoly.

A kiskölykök betartották, amit ígértek. Jól szervezett kis csapatként segítettek mindenben a jóságos gazellának. A hal bár tudott beszélni, leginkább csak csendben figyelt. Majd szól, ha fontosat akar mondani.

A film nagy sikert aratott, ezért okostelefonról is nézhető verzióban is elérhető, ez esetben viszont bukósisak ajánlott.

2017.01.01.