Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

Lóri Angliába repül

Lóri 5 éves. Nagyon szereti az állatokat. Főleg a kutyákat. Süti, Prézli és Lapsi az ő négylábú barátai. Kedvence a sült krumpli és a cicege. Nagyon barátságos fiú, ezért egyáltalán nem ijedt meg, amikor egy szép decemberi napon találkozott egy sárkánnyal a ház előtt. Sok mindenki elszaladt volna, de ő megszólította:

- Szia, Lóri vagyok. Mi a neved?
- Kobun.
- Honnan jöttél?
- Japánból.
- Hű, az jó messze van!
- Mit csinálsz itt?
- Azért jöttem, hogy az itteni emberekről tanuljak. Sok mindent akartam kérdezni, de a legtöbben fejvesztve menekültek, ahogy megláttak. Pedig nem bántok én senkit. - sopánkodott Kobun.
- Persze, mert nem olyan bátrak, mint én. És különben is én tudom, hogy te védelmező sárkány vagy! - mondta büszkén Lóri.
- Bizony ám! Látom, hogy a legjobb helyre jöttem, hogy tanuljak!
- Tudod mi az a cicege?
- Persze. A cinege az egy kismadár!
- Ezt mindenki tudja, csakhogy én azt mondtam, hogy cicege.
- Ja, az nem tudom mi.
- Egy krumplis finomság. Az egyik kedvencem. Úgy is nevezik, hogy tócsni. Majd egyszer megkóstolhatod, ha akarod. Szerintem ízleni fog, én nagyon szeretem.
- Szívesen kipróbálom,úgyis szeretnék minél többet megtudni az európai emberekről.
- És a kutyákról? - kérdezte Süti.
- Róluk is, természetesen, csak mindent szépen, sorban.
- Na, azért! - szólalt meg Prézli.
- Majd meglátod, nagyon érdekesek, kedvesek, okosak és szépek vagyunk! - tette hozzá Lapsi.
- Először is szeretnék megtanulni biciklizni.
- Miért akarsz biciklizni, ha egyszer tudsz repülni?
- Csak azért, hogy tudjak. Szeretek minél több dologban jó lenni.
- Van egy sokkal jobb ötletem! Vigyél el Angliába. Oda, ahol a Helga meg a Ricsi lakik. - mondta lelkesen Lóri.
- Kik ők?
- A keresztszüleim. Nagyon kedvesek. Van egy kisbabájuk is, akit úgy hívnak, hogy Sonny. Nemrég született. Nagyon szeretnék elmenni hozzájuk látogatóba. Eddig repülőgépen akartam utazni, de egy sárkány hátán biztos sokkal izgalmasabb és nagyobb kaland!
- Na, jó, nem bánom. Akkor majd máskor tanulok meg biciklizni.
- Mi is mehetünk? - kérdezte a három kutya kórusban.
- Persze! Nélkületek nem is mennék! - kacsintott Lóri.
- Az jó, mert mi sem szívesen hagynánk magadra egy sárkánnyal, főleg ilyen hosszú úton.
- Semmi ok az aggodalomra. Egyébként sem lesz olyan hosszú az az út. Nagyon gyorsan tudok repülni. Csak mondd meg a címet, pattanjatok a hátamra és mehetünk is!
- Jó, de inkább megsúgom. Nem akarom, hogy mindenki tudja!
- Nahát! Southampton csak 18 perc!
- Jó, de a többit már tényleg ne mondd hangosan!
- Oké, értettem! Mesélsz még nekem egy kicsit Helgáról, meg a többiekről?
- Persze! Helga nagyon finomakat tud sütni, mert az anyukájától megtanulta,hogyan kell.
- De jó! És Sonny?
- Ő még kicsi baba, de majd ha eljön az ideje, mindenre megtanítom, amit én már tudok, elvégre nagyfiú vagyok.
- Ricsi?
- Ő nagyon okos és erős és persze bátor is.
- Ahogy elnézem, hamarosan személyesen is megismerhetem őket.
- Már meg is érkeztünk?
- Mondtam, hogy gyorsan repülök! - szólt büszkén Kobun.
- Szerintem te egy kicsit bújj el. Nem akarom, hogy rögtön meglássanak. Ígérem, hamar felkészítem őket a találkozásra. - kérte Lóri.
- Jó, igazad van, én sem akarom, hogy megijedjenek.
- Addig mi itt maradunk veled! - nyugtatták meg a kutyák.
- Igazán kedves tőletek! Sietek vissza. - mondta kedvesen Lóri.

Helga és Ricsi nagyon meglepődtek, amikor meglátták keresztfiukat az ajtóban.

- Szia, hát te hogy kerülsz ide? - kérdezték.
- Repültem.
- Egyedül?
- Nem. A kutyákkal.
- Hogy engedtek fel 3 kutyát a repülőgépre?
- Sehogy. Nem repülőn jöttünk, hanem Kobun hátán.
- Ki az a Kobun?
- Ő egy sárkány. De ne féljetek, nem bánt! Nagyon kedves és tanulni jött Európába.
- Ezt most komolyan mondod?
- Igen! Gyertek, bemutatlak titeket. Kint vár a kutyákkal.
- Menj előre Ricsi, addig én megnézem, mit csinál Sonny.

Ricsi és Kobun nagyon hamar összebarátkozott. Amikor Helga is meggyőződött róla, hogy nincs mitől tartaniuk, mindenkit behívott a házba egy pompás ebédre. A sárkány, bár ehetett volna az asztalnál, mégis úgy döntött, hogy a kutyákkal ebédel. Így akarta meghálálni, hogy kint maradtak vele. Közben Lóri elmesélte, hogy Kobun meg szeretne tanulni biciklizni, mert neki nem elég a repülés.

- Szívesen segítek, bár nem lesz könnyű! Fel kell kötni a nadrágod! - mondta Helga.
- Nem baj, nagyon szeretek tanulni! - lelkesedett Kobun.

Bizony egyáltalán nem ment könnyen a biciklizés a sárkánynak. Nem azért, mert nem akarta eléggé, csupán nem érezte jól magát a bőrében a biciklin ülve.

- Azt hiszem, nem nekem való ez!
- Ne legyél szomorú! Sokkal többen tudnak biciklizni, mint repülni! - vigasztalta Lóri.
- Az igaz, csak nagyon szerettem volna. - sopánkodott Kobun.
- Nem veled van a baj, csak épp ez nem sárkányoknak való bicikli. Nem fér el rendesen a lábad. Nem csoda, ha nem tudod megtartani az egyensúlyod. Van egy ötletem. Gyere vissza egy év múlva. Addigra én építek neked egy megfelelő bringát, ha még mindig akarod. - ajánlotta Ricsi.
- Persze, hogy akarom és nagyon szépen köszönöm! - mondta meghatottan a sárkány.
- Szívesen! Kemény munkával és kitartással bármit elérhetünk, amit szeretnénk. Benned megvan minden, ami kell, csak a megfelelő bicikli hiányzik. Ezért segítek. Megérdemled.
- Addig majd tanulsz mást. Nagyon szívesen segítek. Sok mindenhez értek, elvégre 5 éves vagyok! - mondta büszkén Lóri.
- Bizony, így van, de most már nyomás haza! Későre jár! - szólt Helga.
- Köszönöm a vendéglátást! Találkozunk egy év múlva! - búcsúzott el a sárkány.
- Majd szervezünk egy biciklitúrát. Ha elfáradunk, csak a hátadra pattanunk! - nevetett Ricsi.
- Kár, hogy csak 18 perc az út hazáig. Szívesen maradnék még veled. Igazán csodás nap volt! - mondta Lóri.
- Ne búsulj, találkozunk még! Egyébként sem leszel egyedül. Süti, Prézli és Lapsi mindig itt lesznek neked. Ha túl sok mindent nem is tudok még a kutyákról, az biztos, hogy hű barátok! - mondta kedvesen a sárkány.
- Ezt mi se mondhattuk volna szebben! - felelték kórusban a kutyák.
- Most visszamész Japánba?
- Igen, mert anyukám már vár. Ne aggódjatok, hamar hazaérek!
- Tudjuk, gyorsan repülsz!

Azt nem tudni, hány perc alatt ért haza a sárkány, de Lóri és a kutyák nagyon hamar elaludtak, és angliai kalandjaikról álmodtak tovább.