Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

A szeretet örökre szól

Fanni és Noémi

Egy szép tavaszi napon Fanni és Noémi sétálni mentek. Mentek, mendegéltek, mígnem egyszer csak megpillantottak egy kislányt, aki az árokparton üldögélt és szomorúnak látszott.

- Kérdezzük meg mi a baj. - monda Noémi
- Jó! Majd mi egy perc alatt felvidítjuk. - felelte Fanni és lelkesen csóválni kezdte a farkát.

A kislány rögtön észrevette őket, és egy halvány mosoly jelent meg az arcán. Itt volt hát a remek alkalom a megismerkedésre.

- Szia, én Noémi vagyok, ő pedig Fanni. Azért jöttünk, mert úgy láttuk, szomorú vagy. Mi a baj?
- Sziasztok! Bíborka vagyok.
- De szép neved van. Szép kislány szép névvel ne szomorkodjon! - mondta Noémi
- Az a baj, hogy nagyon szeretnék egy kiskutyát, de anyukám szerint még túl kicsi vagyok, és fogalmam sincs a felelős állattartásról, és arról, mennyi mindennel jár egy kiskutya. 5 évesen még nincs itt az ideje, pedig én nagyon szeretnék egy 4 lábú barátot. - monda szomorúan Bíborka
- Látod, milyen jó, hogy idejöttük hozzád! Majd mi mesélünk neked magunkról. Abból jó sokat tanulhatsz. Kérdezhetsz is bátran. - felelte Noémi

Ezalatt Fanni a kislány mellé feküdt, hátha még jobb kedve lesz.

- Hogyhogy nincs Fannin se nyakörv, se póráz? Anyukám azt mondta, hogy ezek fontos dolgok, és hosszú idő, amíg megtanul a kutya a gazdájával szépen sétálni, és a póráz azért kell, nehogy meglógjon.
- Fanni és én különleges kapcsolatban állunk. Mi barátok vagyunk és összetartozunk. Nincs szükség pórázra. Mindenhová együtt megyünk. - mesélte Noémi
- De jó! És, hogy lett Fanni a te kutyád? - kérdezte Bíborka lelkesen
- Amikor 20 éves lettem keresztapáméknál éppen volt még 3 kis vizsla, és az egyik az ölembe feküdt. Később letettem, mert bementem vízért ő addig bambán állt, majd amikor leültem vissza a lépcsőre, Ő tett egy kört, mindenkit megszagolt majd visszamászott az ölembe, és elégedetten nyöszörögve elaludt. Fanni volt Ő kiválasztott engem.
- Azta! És miért Noémit választottad? - kérdezte a kislány Fanni felé fordulva.
- Azért, mert mi állatok ösztönösen tudjuk, ki a legjobb nekünk. Megérezzük, ha valaki jó lelkű, aztán az ölébe bújunk. A kellemes melegből mindig tudjuk, hogy jól választottunk.
- És, ha hideg van? - kérdezte Bíborka
- Ez a melegség a szívből jön. A szív jósága felmelegíti az egész testet. - magyarázta a vizsla
- Hű, de okos vagy!
- Bizony az! 2001-ben etológusok Az "Év legokosabb kutyája"címmel díjazták.
- Ejha! És kik azok az etológusok? - kérdezte Bíborka
- Olyan emberek, akik az állatok viselkedését tanulmányozzák.
- Tudósok?
- Igen.
-Akkor már értem.
- De tudod azért is vagyok én ilyen okos, mert Noémi nagyon sokat törődik velem. Mindenből a legjobbat kapom, sőt külön főz nekem, mert annyira szeret.
- Ez nagyon jó! Tényleg tudtad kit kell választani. - mosolygott Bíborka
- De nehogy azt hidd, hogy egy haspók vagyok, aki csak lustálkodik. Rengeteg versenyen indultunk, és nagyon híresek vagyunk. Igazi nyerő páros. - mondta büszkén Fanni.
- Milyen versenyen?
- Ahol a gyorsaság, ügyesség, pontosság a lényeg. agility a neve. Olyan az egész, mint egy nagy játszótér kutyáknak. - magyarázta Noémi
- Érem. A lényeg az összhang, hogy figyeljetek egymásra, és örömmel csináljátok végig a feladatokat. Nektek ez könnyen ment, hiszen ti barátok vagytok. - felelte Bíborka
- Pontosan. Látod, ma is nagyon sokat tanultál. - mosolygott Noémi
- Köszönöm! Már nem is vagyok szomorú. Remélem, egyszer engem is kiválaszt egy kiskutya, akiben örök barátra lelhetek. Addig persze még főzni is meg kell tanulnom, hisz egy barát mindenből a legjobbat érdemli. Megyek is, mert anyukám már biztosan vár. Köszönök mindent. - mondta Bíborka majd elszaladt.
- Szívesen! - kiáltotta Noémi
- Remélem, tényleg talál egy neki való kiskutyát. Szerintem nekünk hála, simán felnő majd a feladathoz. - mondta Fanni
- Szerintem is. Azt már biztosan megértette, hogy bár minden változik, a szeretet örökre szól.