Cikkek, rádió és tv-műsorok Koncz Erikával:

Tilos Rádió: Rehab a tortán
hvg.hu: Legalább a mesék legyenek jók
TV2 Napló: Oroszlánszívű Benedek meséje

Dóri és a szorgos nyuszi

Szilvási Dóra Elizabeth rajza

Történt egyszer, hogy Matild, a méhecske felkerekedett, hogy meglátogassa a Napot. Úton odafelé azon gondolkozott, ma vajon milyen izgalmas történetet mesél neki a Nap, aki mindig mindent lát, kivéve amikor alszik.
- Jó reggelt Napocska! - köszönt illendően
- Neked is mosolygós napot Matild! - felete a Nap
- Mik a hírek a nagyvilágban? Van valami jó kis pletyka? - kiáltott a méhecske
- Ejnye! Hát még ide sem értél és máris ezen jár az eszed? - dorgálta meg a Nap
- Jaj ez tényleg illetlenség, csak tudod olyan izgatott vagyok, mert te annyi mindent látsz. Nagyon szeretnék én is annyi csodát látni, mint te! - modta Matild
- Akkor gyere és ülj ide az egyik sugaramra. - mosolygott a Nap
- Jó, de remélem nem lesz nagyon meleg, mert nem csípem, ha leégek! - aggódott Matild
- Nem lesz baj, ígérem! - nyugtatta meg a Nap
Matild kényelmesen elhelyezkedett a Nap egyik sugarán, és csak ámult mennyi minden történik egy Nap alatt. Nem is bírt sokáig csendben maradni a cserfes méhecske, hamarosan kérdezősködni kezdett.
- Látod azt a szép kislányt odalent? Ki ő, és miért van ott vele az a lila pillangó?
- Persze, hogy látom! Tudod, hogy nappal mindent látok! A kislány Dóri. Nagyon kedves, okos, segítőkész teremtés ő. A pillangó pedig a nyuszi barátja, akinek Dóri segített. - felelte a Nap
- Mit segített, és hol van itt nyuszi? - kérdezősködött a méhecske.
- Ott lent az a szürke nyuszi, a Béla! Nem látod?
- Nem, de majd én leszállok és megnézem magamnak ezt a nyúl Bélát!- kiáltotta Matild és elrepült.

Amikor már majdnem elérte a földet, észre is vette a nyuszit, aki éppen falatozott. Nem tétovázott hát, Béla fülére repült és szokásához híven kérdezősködni kezdett.
- Szia, Béla! Mit segített neked Dóri?
- Béla most nem tud válaszolni mert amint látod éppen eszik, de majd én elmesélem helyette, csak repülj ide a közelembe. - felelt Dóri
- De jó! Végre megtudom mi is történt. Egyébként Matild vagyok. - mondta a méhecske és Dóri vállára szállt.
- Ha megkérhetlek, szállj egy kicsit távolabb. Nem csípem, ha megcsípnek. - kérte Dóri
- Igenis hölgyem! - vágta rá a méhecske és egy picit feljebb szállt.
- Na, szóval: Egyik nap ültem a hintában, és hallottam, hogy valaki nagyot sóhajt, és azt mondja: "Bárcsak egyszer az enyém lehetne a kívánság labda. Akkor minden gondom megoldódna "
- És akkor megláttad nyúl Bélát és ő elmondta, hogy mi a gondja? - kérdezte izgatottan a méhecske
- Nem ő mondta el, hanem Pongrác a pillangó, aki a nyuszi barátja. Ő akarta megszerezni a kívánság labdát, hogy segíthessen a nyuszinak - felete Dóri
- Nahát! Nem is saját magára gondolt? - ámult a méhecske
- De nem ám! Hisz tudta, hogy Béla nagyon sokat dolgozik, hogy a gyerekei mindig friss répát ehessenek, meg mindent, ami nyuszi szájnak ingere. Ők nem éppen a répa föld mellett laknak. - magyarázta Dóri.
- Értem! Akkor náluk nem káposztából van a kerítés. És a kívánság labdától kapott volna Pongrác sok zöldséget, amit nyúl Bélának adott volna? - kérdezte Matild.
- Úgy valahogy, de sajna az a bizonyos labda még nem repült erre. Éppen ezért nagy szerencse, hogy az én testvérem Ákos Koppány igazi kis kertész legény! Nagyon ügyes fiú. 5 éves, és képes órákon át térdelni a kertben és borsót vetni. Meg sem unja addig, amíg el nem készül. Szóval beszéltem a pillangóval, hogy hívja ide a nyuszit, mert az én testvérem majd gondoskodik róla és a családjáról. - mondta Büszkén Dóri
- Ejha ezt nevezem! Igazán szerencsés ez a nyuszi, hogy ilyen barátai vannak, mint ti. - mondta Matild a méhecske
- Na, és te mit kérnél, ha itt lenne a kívánság labda? - kérdezte Dóri
- Nem is tudom, ezen még sosem gondolkodtam, hisz azt se tudtam, hogy létezik ilyen labda.
- Hát akkor gyorsan találd ki, mert éppen felém repül. Vagy most dobtam el?
Ki tudja? - kacagott Dóri és szaladt is hintázni.